Angol Bullterrier
A FAJTA HÁTTERE
Ahhoz, hogy megértsük a standard minden egyes utalását fontos, hogy tudjunk egy keveset a fajta eredetéről. A bull terrier az ember által létrehozott fajta, melyet „régi” bulldog és a fehér angol terrier keresztezéséből állítottak elő. A fehér angol terrier mára már kihalt, küllemi bélyegeit tekintve mai reprezentánsa a manchester terrier, amely a színétől eltekintve szinte mindenben hasonlít egykori elődjére. Ezen kívül a tenyésztésben fontos szerepet játszott még a dalmata és egyéb kutyafajták.
Magában a bull terrier tulajdonságaiban a bulldog és a fehér terrier karaktere dominálnak, melyek jelenléte ma is érezhetőek. A bulldognak köszönhetjük a bull terrier bátorságát, elszántságát, tömegét és határozottságát, továbbá erős csontozatát, hordó alakú bordázatát, mély mellkasát, erős álkapcsait, szép tömör szőrzetét. Ugyancsak a bulldogra vezethető vissza a tigriscsíkos, a vörös, a sárgásbarna, a barna foltos a fekete és a sárga foltos színezete, s talán még az engedelmesség. Viszont a bulldogot kell hibáztatnunk olyan nemkívánatos tulajdonságokért, melyek a bull terriert egész története során végig kísértenek. Úgymint a végtagok, a túl széles koponya, a bulldog harapás, a kerek szem, a „dudli” orr és más pigmentációs hibák.
A fehér angol terrierek nemesített terrierek voltak, melyek sok minőségi vonást adtak. A kis sötét szemek, a formás fül, a bájos arckifejezés, a tiszta körvonal, egyenes lábak és macska mancsok, továbbá a feszes váll, jó hátsó szögelés, alacsony csánk, az ostorszerű farok és a tiszta fehér szőrzet. Mindez agilitással, intelligenciával és vakmerő elszántsággal párosul. A fajta a testfelépítés könnyedségére, vékony csontozatára való hajlamot a terriertől hozta, és az ingerlékenység még időnként megtalálható, a süketséggel együtt néha fellelhető a teljesen fehér állatoknál, beleértve a fehér bull terriert is. A testfelépítést a dalmatával javították, amelynek jó lábai, lábfeje, mozgása alkalmanként felismerhető a mai bull terrierekben. Természetesen voltak hátrányai is, minthogy kétségtelen a foltos szőrzet is ebből a forrásból származik, s talán a jámbor arckifejezés is, amely létezik a fajtán belül.
Mindhárom fajta (bulldog, fehér angol terrier, dalmata) emlékeztetői még mindig láthatóak a bull terrieren, mindegyikük eleget tesz a standard meglehetősen nagy általánosságban megfogalmazott, kiinduló pontul szolgáló követelményeinek. Mind elfogadható és hasznos a típustúlzások korrigálására, vagy a standardtól való eltérések javítására.
A bulldog-típus adja a szilárdságot, a terrier-típus ad minőséget és agilitást, a dalmata-típus pedig a testfelépítést és a mozgást javítja. A három típus bérmelyikének a túl sok jelenléte nem kívánatos, az ideálisat a hármuk előnyeinek az összessége eredményezi.
A szilárdság, ha más kutyafajtáról van szó nincs tökéletesen meghatározva. A bull terrierek esetében ez az általános csontozatbeli és izomzatra vonatkozó leírásokban fogalmazódik meg, amint ez a standardban le van fektetve. Minthogy a standard legtöbb cikkelye egy konkrét, meghatározott rész tökéletes formájára vonatkozó pozitív állítás, én szabályoknak neveztem azokat.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
